Csatlakoztam egy Sal-hoz,melyben meghatározott időközönként kapjuk egy kép részleteit és a világ minden táján egyszerre hímezzük több hímzős lánnyal. Szerencsénk van ,hogy egyre több magyar minta tervező is bontogatja szárnyát. Aki ezt a mintát tervezte számunkra angol nyelven. Íme a jelenlegi haladásom .

Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép s féllábon elszalad. Egy kicsi kendő Annás kertjéből. Kendő, amely a nevével ellentétben nem is lett olyan kicsi. Sajnos, elfelejtettem megmérni mielőtt elajándékoztam, ne is kérdezzétek.

Írtam már, hogy ez a blog elsősorban gyermekeimnek íródik, hogy öt, tíz, húsz, sok év múlva a képek egy kicsit meséljenek is. mert az emlékezet időközben elvesz, hozzátesz, kiszínez, átír egy kicsit. Sok dologról szerettem volna írni az elmúlt fél éveben. Bölcsiről esküvőről, nyaralásról, rólunk, csak úgy. Felfoghatatlan sokszor még most is ami történt. Itt most nem a tragédiára szeretnék emlékezni, hanem az Apára, Luca Édesapjára.

Ide már csak a fátyolvízesés miatt jöttünk, de megérte. Több km túra hegyre fel, aztán hegyről le, és csend. Várat mindig az aktuális királyné kapta jegyajándékul. Ami ásatások alatt előkerült, az vitrinben van kiállítva. Korhű ruhákban várják a tárlatvezetők az érdeklődőt. Négy torony egyikéből kilátás Miskolc felé,. Egy torony ami nincs felépítve. És még nincs kész az építkezés.